article

Investigation of Elements of Propositional Logic in the Context of Scientific and Mathematical Problems

Katarína Szarka, Zoltán Fehér, Ladislav Jaruska, Eva Tóthová Tarová, Andrea Vargová

information

volume: 31
year: 2022
issue: 1
fulltext: PDF

online publishing date: 17/5/2022
DOI: 10.14712/25337556.2022.1.2
ISSN (Online): 2533-7556

Licence Creative Commons
Toto dílo podléhá licenci Creative Commons Uveďte původ 4.0 Mezinárodní License.

abstract

Mathematical thinking is an integral part of the skills needed to solve not only problems in science subjects but also in everyday life. Propositional logic as a mathematical discipline forms the basic apparatus for logical reasoning that fundamentally supports scientific thinking. The current study presents the results of empirical research, which focused on analyses of the solution of tasks containing selected elements of propositional logic formulated in various subject-specific contexts. The focus group of our interest was students in the post-formal cognitive developmental stage. Our research was aimed at finding out how successfully the respondents can solve the given types of tasks; how respondents evaluate the difficulty of the tasks, and whether there are differences in the success rates of solving individual tasks according to the subject-specific context.


keywords

mathematical thinking, science education, propositional logic

fulltext (PDF )

PDF

References

BLOOM, P., & KEIL, F. C. (2001). Thinking through language. Mind and language, 16(4), s. 351-367. https://doi.org/10.1111/1468-0017.00175

BRAINE, M. D. 1978. On the relation between the natural logic of reasoning and standard logic. Psychological review. 1978, Zv. 85, 1. https://doi.org/10.1037/0033-295X.85.1.1

CAREY, S. (1985). Are children fundamentally different kinds of thinkers and learners than adults? In Chipman, S.F., Segal, J.W., & Glaser, R. (Eds.) Thinking and Learning Skills: Volume 2: Research and Open Questions (s. 485 – 517). New York and London: Routledge

CLARK, H. H. 1969. Linguistic processes in deductive reasoning. Psychological review. 1969, Zv. 76, 4. https://doi.org/10.1037/h0027578

CLARK, E. V. 2003. Languages and representations. In Gentner, D. & S. Goldin-Meadow (Eds.). Language in mind: Advances in the study of language and thought. London: A Bradford Book, 2003, s. 17-24.

CARLSSON, M., DAHL, G. B., ÖCKERT, B., & ROOTH, D. O. (2015). The effect of schooling on cognitive skills. Review of Economics and Statistics, 97(3), s. 533-547. https://doi.org/10.1162/REST_a_00501

CHOMSKY, N. (2006). Language and mind. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511791222

CSAPÓ B., CSÍKOS Cs., & MOLNÁR, Gy. (2015). A természettudományi tudás online diagnosztikus értékelésének tartalmi keretei [Obsahový rámec pre online diagnostické hodnotenie prírodovedných poznatkov]. Budapest: Oktatáskutató és Fejleszto Intézet.

CSAPÓ, B. (2018). Diagnosztikus értékelés és differenciált fejlesztés: új eredmények és perspektívák [Diagnostické hodnotenie a diferencovaný rozvoj: nové výsledky a perspektívy]. In: Kónyáné Tóth Mária és Molnár Csaba (szerk.): Köznevelés, szakképzés, s. 215-225.

CSAPÓ, B., & SZENDREI, M. (2011). Bevezetés. In Csapó, B. & Szendrei, M. Tartalmi keretek a matematika diagnosztikus értékeléséhez [Obsahový rámec pre diagnostické hodnotenie matematiky] (s. 9 – 15). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

CSAPÓ, B., & VIDÁKOVICH, T. (1987). A nyelvi-logikai műveletrendszer fejlettsége 14 éves korban[Úroveň systému jazykovo-logických operácií u 14 ročných detí]. Pszichológia, 7(4), s. 521-544.

CSAPÓ, B., MOLNÁR, G., & NAGY, J. (2014). Computer-based assessment of school readiness and early reasoning. Journal of educational psychology, 106(3), s. 639. https://doi.org/10.1037/a0035756

CSAPÓ, B. & MOLNÁR, Gy. (2012). Gondolkodási készségek és képességek fejlődésének mérése [Meranie rozvoja zručností a schopností myslenia]. In B. Csapó, Mérlegen a magyar iskola (s. 407- 439). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Cit. 14. 01 2019. Dostupné na Internete: https://rb.gy/cxvqtu

ENNIS, R. H. (1989). Critical thinking and subject specificity: Clarification and needed research. Educational researcher, 18(3), s. 4-10. https://doi.org/10.3102/0013189X018003004

ENNIS, R. H. (1996). Critical thinking dispositions: Their nature and assessability. Informal logic, 18(2). https://doi.org/10.22329/il.v18i2.2378

GAŠPEROVÁ, E., JENISOVÁ, Z., & BRANIŠA, J. (2019). Didaktická vybavenosť aktuálnych učebníc chémie. In Duchovičová, J., Hošová, D., & Koleňáková, R.Š. (Eds). Inovatívne trendy v odborových didaktikách: Prepojenie teórie a praxe výučbových stratégií kritického a tvorivého myslenia (Zborník štúdií z medzinárodnej vedeckej konferencie) (s. 301 – 307). Nitra: Univerzita Konštantína Filozofa v Nitre.

GYARMATHY, É. (2001). A tehetségről [O talente]. Miskolc: Arany János Tehetséggondozó Program Intézményeinek Egyesülete.

HUTTENLOCHER, J. (1968). Constructing spatial images: A strategy in reasoning. Psychological review. 1968, Zv. 75, 6. https://doi.org/10.1037/h0026748

JOHNSON-LAIRD, P. 1983. Mental models: Toward a cognitive science of language, inference and consciousness (No.6). Cambridge MA: Harvard University Press.

JOHNSON-LAIRD, P. N. 2005. Mental models and thought. In Holyoak, K.J. & Morrison, R.G. (Eds.). The Cambridge handbook of thinking and reasoning. s.l. : Cambridge University Press, 2005, s. 185-208.

KOSTURKOVÁ, M., & VELMOVSKÁ, K. (2019). Názory študentov učiteľstva na rozvoj ich argumentačných schopností. Edukácia, 3(1), s. 110 – 118.

LAVE, J., & WENGER, E. (1991). Situated learning: Legitimate peripheral participation. Cambridge university press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511815355

LOURENÇO, O. (1995). Piaget’s logic of meanings and conditional reasoning in adolescents and adults. Archives de Psychologie, 63(246), s. 187-203.

MCPECK, J. E. (1990). Critical thinking and subject specificity: A reply to Ennis. Educational researcher, 19(4), s. 10-12. https://doi.org/10.3102/0013189X019004010

MOLNÁR, I. (1996). Nyelvi-logikai képességfejlesztés a 8. osztályos kémia tanításban [Rozvíjanie jazykovo-logických schopností u žiakov 8. ročníka v rámci vyučovaní chémie]. Dissertation theses. Szeged: JATE Bölcsésztudományi Kar.

NITTA, N., & NAGANO, S. (1966). Basic logical operations and their verbal expressions: Child's conception of logical sum and product. Research Bulletin of the National Institute for Educational Research, Tokyo, 7, 1–27.

NUNES, T., & CSAPÓ, B. (2011). A matematikai gondolkodás fejlesztése és értékelése [Rozvíjanie a hodnotenie matematického myslenia]. In Csapó, B. & Szendrei, M. Tartalmi keretek a matematika diagnosztikus értékeléséhez (s. 17 – 57). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

PÁSZTOR, A. (2019). Induktív és kombinatív gondolkodás fejlettségének online vizsgálata egyetemi tanulmányaikat kezdő hallgatók körében [Online analýza induktívneho a kombinatórneho myslenia u študentov univerzít]. Iskolakultúra, 29(1), s. 42-54. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.1.42

PIAGET, J. (1970). Válogatott tanulmányok [Vybrané štúdia]. Budapest: Gondolat Kiadó.

PIAGET, J. (1999). Szimbólumképzés a gyermekkorban - Utazás, játék és álom; A kép és ábrázolás [Tvorba symbolov v detstve – Cestovanie, hra a sen; Obraz a reprezentácia]. Kairos Kiadó Kft.

PIAGET, J., INHELDER, B. (1984). A gyermek logikájától az ifjú logikájáig- A formális műveleti struktúrák kialakulása [The Growth og Logical Thinking from Childhood to Adolescence]. Budapest: Akadémiai Kiadó.

RADA EÚ. (2018). Odporúčanie Rady z 22. mája 2018 o kľúčových kompetenciách pre celoživotné vzdelávanie. Úradný vestník Európskej únie. Dostupný na https://eur-lex.europa.eu/legal-content/SK/TXT/PDF/?uri=CELEX:32018H0604(01)&from=en

REVLIS, R. (1975). Two models of syllogistic reasoning: Feature selection and conversion. Journal of Verbal Learning and Verbal Behavior. 1975, Zv. 14, 2, s. 180-195. https://doi.org/10.1016/S0022-5371(75)80064-8

SINNOTT, J. (1998). The development of logic in adulthood: Postformal thought and its applications. Boston, MA: Springer Science & Business Media.

ŠPÚ. (2020). Inovovaný štátny vzdelávací program. Dostupný na https://www.statpedu.sk/sk/svp/inovovany-statny-vzdelavaci-program/

SZARKA, K. & JUHÁSZ, Gy. (2019). Rozvoj matematického myslenia v chemickom vzdelávaní. Biológia, ekológia, chémia: časopis pre školy, 23(3), s. 9-16.

SZENDREI, J. & SZENDREI, M. (2011). A matematika tanításának és felmérésének tudományos és tantervi szempontjai [Vedecké a kurikulárne aspekty vyučovania a hodnotenia matematiky]. In Csapó, B. & Szendrei, M. Tartalmi keretek a matematika diagnosztikus értékeléséhez (s. 99 – 139). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

VERES, G. (2016). Gondolkodás-és képességfejlesztés: Kihívások és megoldások a SAILS projektben [Myslenie a rozvoj zručností: Výzvy a riešenia v projekte SAILS]. Iskolakultúra, 26(3), s. 43-56. https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2016.3.43

VYGOTSKIJ, L. S. (1976). Myšlení a řeč. Praha: SPN.

VINCZE, S. (2003). A matematikai képesség összetevőinek vizsgálata és kapcsolata az intelligenciával [Skúmanie zložiek matematických zručností a ich vzťahu k inteligencii]. Magyar Pedagógia, 103(2), s. 229 – 261.

WILIAM, D. (2013). Principled curriculum design. SSAT (The Schools Network) Ltd. Dostupné na http://www.tauntonteachingalliance.co.uk/wp-content/uploads/2016/09/Dylan-Wiliam-Principled-curriculum-design.pdf


We use cookies to analyse our traffic. More information